Hétköznapi értekezés a penész okairól és elhárítási lehetőségeiről

Sajnálatos tény, hogy a penész és a modern műanyag nyílászáró látszólag "kézen fogva" járnak. De vizsgáljuk meg közelebbről, valóban így van ez?

A penész, mint jelenség valóban az ablakok szélein és az ablakok-falak csomópontjainál jelenik meg leginkább. Először kisebb mértékben esztétikai probléma, azonban ha elszaporodik akkor már a helyiségben tartózkodók közérzetét is ronthatja, kellemetlen szaga meghatározóvá válik.

Azt is tapasztalhatjuk, hogy a penész gyakran együtt jár az ablaküveg széleinek párásodásával is. Ez nem annyira fényes, mint inkább párás és sötétszürke bizonyítéka annak, hogy a páratartalom az adott felületen meghaladja a kívánatos mértéket.

Mi a kívánatos mérték? Erre korrekt mérőszám létezik, viszonylag egyszerű mérőeszközzel is mérhető. Egy egészséges, száraz lakásban nagyságrendileg 50 %-os relatív páratartalom az ideális. Persze, ez nem mindig és nem mindenütt érhető el könnyen, de törekedni kell az érték közelítéséhez.

Mik a külső növelő tényezők?

• Csapadékos időjárás, külső magas páratartalom
• Hideg, téli időszak
• Vízközelség (folyó, tó, magyar tenger...)

Mik a belülről jövő tényezők?

• Ritka szellőztetés, zárt élettér
• "Túl jó" tömítésű nyílászárók
• Életviteli páratermelés (mosás, ruhaszárítás, főzés, fürdés, tusolás, felmosás, emberi kipárolgás)
• Szigetelt és ezzel lezárt külső homlokzat

Hogyan csökkentsük a belső páratartalmat?

• Szellőztessünk többször, intenzívebben
• Próbáljunk kevesebb párát termelni
• Keressünk megoldást a páraszabályozott szellőzésre

A páratartalom csökkentésének első módja ingyen van, mégis sokba kerülhet. Az intenzív szellőztetés ugyanis azzal is jár, hogy az utcát fűtjük. (Ha Ön a külső ablakpárkányon hideg télben is hiányos tollazatú vidám verebeket lát, akkor fogjon gyanút! :-) ) Ezen túl folyamatos odafigyelést és munkát is igényel, ami a mai divatos hajtós életmóddal nem mindig egyeztethető össze. Aki szinte "csak aludni" jár haza, az ezt a módszert elfelejtheti.

A kevesebb életviteli pára termelése ugyancsak felvethet néhány gondot. Ha ruháit nem mossa, annak szaga lesz, ha pedig mosodába hordja, akkor ott lesz páralecsapódás. A főzés hiányának a vendéglátósok örülni fognak, a pénztárcája kevésbé...A fürdést-tusolást csökkentve párkapcsolati és társadalmi érintkezési nehézségekkel nézhetünk szembe hamarosan: Összefoglalhatjuk tehát a "Navigare necesse est" mintájára:iPárologni kell! (az eredeti idézet második felét most nem boncolgatnám...)

Marad tehát a kompromisszummentes megoldást keresők részére a páraszabályozott szellőzési rendszer kialakítása.

Hogyan kell ezt kialakítani?

Egyrészt szükséges külső friss levegő beengedése a lakótérbe, ami:

• Akkor jön, ha szükség van rá
• Nem hoz huzatot
• Kellően friss, kellemes, de mégsem hideg
• Nem  igényel odafigyelést
• Ha átnedvesedik és kellemetlenné válik akkor távozik is

Ez pedig már az elhasznált levegő távoztatásának megoldása

• Megfelelő helyen távozik
• Megfelelő időben
• Lehetőleg hang nélkül
• A keletkező vákuum helyet ad a frissnek

(Kedves férfitársam az Ön asszociációit a fenti felsorolásról az ideális nő fogalmára NEM ÉN TERELTEM EL! :-))

A légbevezetőkről:

A páraszabályozott légbevezetőknek falon átvezetett, vagy nyílászárókba épített változatai használatosak. Cégünk elsődlegesen a nyílászárókba épített verziókat kínálja, (nemcsak azért mert nevünk Ablakabb, nem pedig mondjuk Falabb), de azért is, mert a utólagos beépítés sokkal egyszerűbb, mint a falon átvezetett megoldásoké.

Elhelyezése az ablak tokjának és szárnyának megfelelő átmarásával történik.

Legfrissebb tapasztalatunk, hogy az egyetlen apró kellemetlenséget is kiküszöböli, ha az ablaktokot alul, a szárnyat pedig felül marjuk át.

Mi ez a kellemetlenség: Mondjuk mínusz 10 fokban az ablak mellett a huzatmentesség ellenére mégis érződik, hogy hűvös a beáramló levegő.

Mivel hárítjuk ezt el?

Egyszerű, mint egyszeregy. A külső levegő végigáramlik a tok és szárny között a dupla gumitömítés között és mire a légbevezetőhöz érkezik, sokkal jobban közelíti a belső hőmérsékletet, mintha egyenesen beengednénk azt. Az ablakaink belső oldala ugyanis szobahőmérsékletű, és kifele haladva lesz egyre hidegebb az anyaga. Tehát egyértelmű, hogy a közel másfél méteres út alatt átvesz némi hőmennyiséget abból, ami egyébként veszendőbe menne és visszahozza azt nekünk. MEGMÉRTÜK: Szoba +20°C, kint farkasordító -10°C - közvetlen beáramlás esetén a hőmérő + 3°C-t mutat 10 cm-re  nyílástól. Másik szoba a fent leírt módon elhelyezett légbevezetővel: 18°C telesen közel tartva a nyíláshoz. Nem csalás, nem ámítás, ellenőrizhető.

A bemarási mód lényege!

Félig már meg is vagyunk, Hurrá!

Most pedig az elvezetés:

Lehet bízni a gravitációra is, de hatékonyabbnak találjuk a szintén páraszabályozott indítású ventilátoros szellőztetőket. Ezekből vannak egyszerű, halba vagy födémbe építhető néhány 10 wattot fogyasztó helyi ventilátorok, vagy az ennél kicsit "többet tudó" központi elszívórendszerek.

Közös elvárás mindegyikkel, hogy lehetőleg hangtalan, energiahatékony elszívással oldja meg a párás levegő távoztatását. Eddigi tapasztalataink alapján állíthatjuk, hogy a teljes penészmentesítéshez inkább szükséges a jól végiggondolt légáramoltatási rendszer kialakítása, mint bármi más. Egy ilyen megtervezett légcsere azonnali komfortérzet javuláshoz vezet és szintén azonnal megszünteti a penész okát is.

Mi a helyes légáramlati irány?

Az élettereket figyelembe véve vannak a lakásnak jobban- és kevésbé lakott helyiségei, valamint szárazabb és párateltebb részei.

Használt helyiségek: nappali, hálószobák (itt kell kialakítani a friss levegő bevezetési helyeket)

Párateltebb helyiségek: Fürdőszoba, mosókonyha, Wc, konyha (innen kell távoztatni a páratelt levegőt)

Itt látható egy kialakítási vázlatrajz

A légmozgatás irányát tehát ennek megfelelően a lakáson belül ki kell alakítani, ami küszöb nélküli beltéri ajtóknál nem igényel külön beavatkozást, a "hagyományos" küszöbbel lezárt ajtóknál viszont szükséges szellőző beépítése is.